A Cosmos kriptovaluta

Cosmos Kriptovaluta bemutatása

A Cosmos kriptovaluta egy olyan projekt, amelynek célja, hogy párhuzamos blokkláncok ökoszisztémáját hozza létre, amelyek egyszerre képesek skálázódni és együttműködni egymással. A Cosmos-alapú blokkláncok már képesek a nemrég elindított Inter-Blockchain Communication (IBC) protokollt is magukban foglalni. Ez egy iparági szabvány, amely lehetővé teszi a blokkláncok közötti kommunikációt. Ezáltal a Cosmos erős versenyzővé válik a blokkláncok összekapcsolhatósága terén.

A kezdetek

A Cosmos kriptovaluta tulajdonképpen egy blokkláncprojekt, amelynek célja a különböző funkciókkal rendelkező blokkláncok közötti kapcsolat és interakció megkönnyítése. A mögötte álló csapat a Cosmos-t a “blokkláncok interneteként” írja le.

A Cosmos azt állítja, hogy skálázhatóságot, használhatóságot és interoperabilitást biztosít, amelyek mind olyan jellemzők, amelyek a blokklánc-technológia szélesebb körű elterjedéséhez szükségesek.

A Cosmos blokklánc 2014-ben született a Tendermint vállalat termékeként. Számos akkori kriptoprojekthez hasonlóan a Cosmos is válaszként jött létre a Bitcoin proof-of-work algoritmusának, korlátozott szkriptnyelvének és rugalmasságának néhány vélt problémájára.

A Tendermint mögött Jae Kwon informatikus állt, akinek a neve sokáig a Cosmoshoz kapcsolódott. Egy 2017-es ICO során a projekt 17 millió dollárt gyűjtött össze, 2019-ben pedig elindult a Cosmos mainnet.

Tendermint, egy BFT protokoll, a Cosmos konszenzus protokolljának neve. A “BFT” név a “Byzantine fault tolerance” (bizánci hibatűrés) rövidítése, és a számítástechnikában jól ismert “Byzantine Generals Problem” (bizánci általános probléma) nevére utal. A probléma olyan helyzetet ír le, amikor a rendszer decentralizált szereplőinek meg kell állapodniuk egy közös stratégiában, miközben a szereplők egy része rosszindulatú és nem megbízható.

A Tendermint Core egy proof-of-stake algoritmus, amely állítólag gyorsabb és jobban skálázható az olyan proof-of-work blokkláncokhoz képest, mint a Bitcoin. 2020-ban a Cosmos belső vihart kavart, amikor Jae Kwon lemondott a projekt vezérigazgatói posztjáról. Álítólag azért, hogy egy másik projekten dolgozzon.

Az esemény számos vitát váltott ki a blokklánc-közösségben arról, hogy mennyire fontos egy személy egy projekt mögött annak fennmaradása és sikere szempontjából. A mai napig a 4 milliárd dollár körül ingadozó piaci kapitalizációval a Cosmos a top 25 kriptovaluta között van. A Cosmos blokklánccal kapcsolatos kutatási és fejlesztési projekteket egy svájci székhelyű Interchain Alapítvány támogatásai segítik és támogatják.

A Cosmos kriptovaluta felhasználása

Fő célja a Cosmos blokkláncnak, hogy más blokkláncok összekapcsolása egymással, azok funkcióinak bővítésével és hatékonyságuk javításával. A Cosmos fehér könyvében bemutatott vízió a Cosmos felhasználási eseteiről többek között az elosztott tőzsdék elhelyezését, az áthidalást más kriptovalutákhoz, például az Ethereumhoz és a több alkalmazás integrációját tartalmazza.

A mai napig több mint 70 alkalmazás futtatja főhálózatát a Cosmoson, további 57 pedig proof-of-concept stádiumban van. Az alkalmazások fő területei közé tartozik a pénzügy (beleértve a decentralizált tőzsdéket), az infrastruktúra, az adatvédelem és a társadalmi interakciók.

Szerkezetileg a Cosmos a Tendermint Core-on futó, egymással összekapcsolt blokkláncokból – úgynevezett “zónákból” – áll. A Cosmos Hub a központi zóna, amely az összes többi zónával kapcsolatban áll.

A zónák közötti kommunikáció főként a tokenek átadására összpontosít. Ezt a blokkláncok közötti kommunikációs protokoll segíti elő, amely egy TCP/IP-szerű üzenetküldő protokoll a blokkláncok számára. A blokkláncok közötti minden tokencsere a Cosmos Hubon keresztül történik, ami biztosítja azok követhetőségét. A többfunkciós alkalmazások Cosmoson történő fejlesztésének megkönnyítése és a fejlesztők számára való vonzerejének növelése érdekében a Cosmos a Cosmos SDK-t használja.

Ez egy nyílt forráskódú moduláris keretrendszer, amely lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy interoperábilis, testreszabott blokkláncokat építsenek. Mivel a Cosmos egy proof of stake blokklánc, a befektetők jutalmakat szerezhetnek a natív ATOM tokenjének stake-elésével. A Staking Rewards szerint az ATOM-ok tétbe helyezésének éves jutalma eddig átlagosan 8,97%, a szolgáltatók között némi eltérések mutatkoznak.

Például a Binance Chain – a Binance projektje, amelynek célja a digitális eszközök kibocsátására, használatára és cseréjére szolgáló piactér létrehozása. Ez a Cosmos SDK segítségével épül. További példák a Cosmos projektek közül a DATA.  Ez egy blokklánc alapú digitális adathitelesítési protokoll, és a CyberMiles – egy blokklánc az e-kereskedelemhez.

A Cosmos kriptovaluta jövőbeli kilátásai

A blokklánc-interoperabilitás problémáját megoldani próbáló Cosmos olyan nehézsúlyú szereplőkkel versenyez a mezőnyben, mint a Polkadot. Annak ellenére, hogy funkcionális és strukturális eltérésekkel rendelkeznek, mint például a blokkláncok biztonságának és a blokkláncok közötti tranzakciók jellemzőinek eltérő megközelítései, a Cosmos és a Polkadot végső soron a globális “blokkláncok internetének” megteremtéséért versenyeznek.

A Cosmos mainnet korábban indult el, mint a Polkadot, és a korai elfogadásból profitált, míg a Polkadot 2020-as indulása óta erős növekedésnek indult. 2021 februárjában a Cosmos elindította a Cosmos SDK Stargate frissítését, amelyben végre megvalósult a régóta várt blokkláncok közötti kommunikációs protokoll (IBC).

A frissítés emellett számos fejlesztést vezetett be a Cosmos protokoll és a fejlesztői élmény terén. Az IBC bevezetésének célja, hogy megkönnyítse a Cosmos-hálózatra való építkezést, különösen a láncok közötti alkalmazások, és a jövőben talán több DeFi alkalmazás és decentralizált tárolás esetében.

Összességében a Cosmos egy erős ügyet képvisel, amely megpróbálja megoldani a blokkláncok összekapcsolhatóságának problémáját. A jövőbeli sikere nagyban függ a Cosmos technológia hosszú távú teljesítményétől és a versenytársak lépéseire reagáló stratégiájának rugalmasságától. Könnyen elképzelhető, hogy az összekapcsolhatósági piacon több projekt számára is van elég hely a speciálisabb igények kielégítésére.

 

Kapcsolódó cikkek:

Az Oldal Tetejére